Advent 4. vasárnapja

EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

    „Jézus Krisztus születése így történt:
    Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: ,József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.”
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
        Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
        és az Emmánuel nevet adják neki,
       ami azt jelenti: ,,Velünk az Isten”.
    Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét.

    Ezek az evangélium igéi.”

Jézus születésének hírül adása, Lukács evangéliumában Keresztelő János születésének hírüladását követi. Az evangélista jó érzékkel fokozza az olvasók izgalmát, amikor ezen jelenet elé helyezi az öregedő papi házaspár Zakariás gyermekének, Keresztelő János születésének hírül adását. A mai olvasó számára azonban szokatlan történettel állunk szembe.

A szokatlanság oka, hogy a hírüladás isteni küldött által történik, a kiválasztott emberi személy pedig, mintha csak várta volna ezt a híradást, azonnal elfogadja a küldetését. Ne feledjük el Lukács evangéliumát más típusú olvasó közönségnek szánta mint evangélista elődei, sőt azt is kell mondani, hogy az elbeszélésének anyagát is más közegből vette, amilyenből mi a híreket venni szoktuk. Lukács csodálatos gyermekségtörténete sok vonatkozásban meggyezik Máté hasonlóan csodálatos történetével, igaz jó néhány vonatkozásában el is tér ettől.

A legkülönösebb azonban mégis az, hogy a gyermekség történet elbeszélése magától az evangélium további szövegétől is eltér. Ebben a szövegben angyalok hirdetik Isten fia, a Megváltó érkezését, akinek isteni természete mindenki számára magától értetődő. Az evangéliumokban pedig, a kiválasztott apostolok, a 12 kételkedik Jézus istenségében és messiási küldetésében. Miből adódik tehát ez a különös ellentét az evangélium eleje és közepe között?

Alapvetően a források különbözőek. Lukács evangéliuma elején bevallja, hogy ő, aki ezt az evangéliumot írja, szorgalmasan utánajárt az eseményeknek, vagyis forrásokból gyűjtötte össze a tudósításait, nem lévén szemtanúja az eseményeknek. De Jézus egyetlen tanítványa, leszámítva Máriát, nem szemtanúja ennek a jelenetnek. Az apostolok csak Jézus nyilvános működésének tanúi, itt viszont az un. „rejtett élet” legelső epizódjáról van szó, amelyet feltehetően csupán Jézus családja és a názáreti, és betlehemi néphagyomány őrzött meg. Ez a hagyomány, Jézus nyilvános működésének végéig egy család egyszerű magánjellegű története volt. Mindenki számára érdekes történetté csak Jézus halála és feltámadása után vált, amikor Jézus tanítványait is, érdekelni kezdte mesterük földi életének kezdete is. Ekkor gyűjtötték össze ezt a történetet, amelynek egyes elemeit már átelmélkedték az átadók a próféciák, és Jézus későbbi tetteinek fényében. Ezért szoktuk azt mondani, ez a történet önmagában egy kis mini evangélium, vagyis evangélium az evangéliumban. Történeti kialakulását illetően azonban nem ez tekinthető az első lejegyzett forrásnak, Jézus életéről, hanem a passió történet. Vagyis ennek az elbeszélésnek a hátterében már a Jézusba vetett megélt hit van jelen. Ezért olyan nehéz ezt a történetet hitetlen közegben elmesélni. Ezért szorulunk rá, minden esetben, hogy ezt a történetet magyarázzuk, mert az elbeszélő beleírta a történetbe a maga teológiai szemléletét is. Nem kételkedők, vagy kutatók szolgáltatták Jézus születésének történetéhez az alapot, hanem olyan elbeszélők, aki hatása alatt voltak annak az isteni tettnek, hogy az ő rokonságukat meglátogatta az Isten. Isten nagy jótetteit pedig, lehetetlenség elfogulatlanul elbeszélni.

Jézus születésének történetével mindig elmondja az evangélium azt is, hogy az Isten a földön családi esemény lett. Ez a történet valahányszor elhangzik, kérdéseket és vágyakat ébreszt. Kérdéseket, hogy mi mindent nem tudunk még ennek az eseménynek a részletiről, és vágyat, hogy milyen jó lenne, ha az Isten hozzánk is megérkeznék, a mi családunkban is esemény lenne. Tudnunk kell a hívőknek semmi sem lehetetlen.

Dr. Benyik György 2005