Évközi 3. vasárnap

EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből

Miután Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát: ,,Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.”

    Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András, akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe. Jézus megszólította őket: ,Jöjjetek velem, és én emberek halászává teszlek titeket.” Azok rögtön otthagyták a hálóikat, és nyomába szegődtek.

    Mikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost, amint a hálókat javították a bárkában. Ôket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust a napszámosokkal együtt, és követték őt.

Ezek az evangélium igéi.

Emberhalászokká teszlek titeket!

 Az elmúlt vasárnap János evangéliumából hallottuk az első találkozást Jézus és a tanítványok között. Ma a Márk szerinti evangéliumot olvasva tanúi lehettünk annak, hogy az első hívó szóra követik Jézust. Fontos, hogy amikor a Szentírással foglalkozunk, ne csak egy-egy részt lássunk, hanem az egész fényében olvassuk a kiválasztott szakaszt.

Gondolom, az első találkozás után bennük élt a vágy, de jó lenne ennek az embernek közelében lenni. Ez teljesedik be a meghívásban. Ugyanakkor látjuk az apostolok életében, hogy nem könnyű sétaútra hívta őket Jézus. Mégis, botlásaik ellenére, kitartottak mellette, követték, tanultak tőle, végül pedig életüket adták a Mesterért.

Ha megnézzük Istennel való kapcsolatunkat, talán bennünk is él a vágy, hogy Jézus közelében legyünk. De nem elég, hogy vágy van bennünk, tennünk is kell kiteljesedéséért. Jézus követése ma sem könnyű, ma sem kényelmes sétaút. De megtapasztalhatjuk, hogy Érte, Vele érdemes az erőfeszítéseket vállalni. És napról napra megtapasztalhatjuk az örömöt is.

Valami hasonlót élhetünk meg a másik emberrel való kapcsolatunkban is. Ha szimpatikus, igyekszem megismerni, egyre fontosabb lesz számomra. Persze minden emberi kapcsolatban vannak nehézségek, van, amit másképp látunk, van, amiben nem értünk egyet. Mégis, a legfontosabb kapcsolatainkban ezeken a csalódásokon túl tudunk lépni, és megtapasztalhatjuk az örömet, amikor újra és újra mellette döntünk.

Mire hív engem Jézus? Mi az, amit nem tudok otthagyni, amihez nagyon ragaszkodom?

Mindannyiunknak ad feladatot Isten. Ez lehet kinek – kinek más, de az egy testben együtt haladunk, együtt hirdetjük Isten országát. Mindannyian részei, fontos részei vagyunk Krisztus testének. Tegyük bátran, amit Isten ránk bízott!

Fülöp Ákos 2015