Évközi 30. vasárnap

EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből

    Abban az időben:
      Tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: ,Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: ,,Dávid fia, könyörülj rajtam!”
    Jézus megállt és így szólt:,,Hívjátok ide!” Odaszóltak a vaknak: ,,Bátorság! Gyere, téged hív!” Az eldobta köntösét, felugrott és odament Jézushoz. Jézus megkérdezte: ,,Mit akarsz, mit tegyek veled?”
 A vak ezt felelte: ,,Mester, hogy lássak.”
    Jézus erre így szólt hozzá:,,Menj, a hited megmentett téged.” Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az úton.

    Ezek az evangélium igéi.

Mk 10,46-52

„Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!”

A történet Jézus életének egy eredeti epizódját mondja el, annak ellenére, hogy a jelenlegi elbeszélés rengeteg szimbolikusan értelmezhető utalást tartalmaz. Mindezek ellenére nincs igaza Bultmannak, hogy Jézus tevékenységét szimbolizáló irodalmi történettel állunk szembe. Még akkor sem, ha igaz, ez a történet Jézus Jeruzsálemi tevékenységét mutatja be. Az újszövetségi Jerikó Heródes minta városa volt, római helyőrséggel, hellenista színházzal, Jézus talán ezért sem áll meg a városban. Nem világos az elbeszélésben, hogy a vakkal hol találkozik, és az sem, hogy a történet tanúi a jeruzsálemi zarándokok voltak-e vagy sem. A Bartimeus bizonyára szimbolikus név lehetett és rokona a Timóteus görög névnek, mely Istenfélőt jelent. A koldus ismerni látszik Jézus tevékenységét és bizonyára hallott már gyógyításairól, amelyet mint istenfélő zsidó messiási jeleknek értelmez, ez magyarázza a „Dávid fia” megszólítást. Úgy könyörög Jézushoz, ahogyan az ószövetségben Salamonnak vagy más királynak könyörögtek. Nem világos, hogy kik hallgattatják el, de nyilvánvalóan azért, mert zavarta őket, hogy világgá kürtöli az akkoriban nagy vitát keltett Jézus messiási címét.  A nyomorúság azonban erősebb annál, hogy a tömeg elhallgattatná a segítségre váró vakot. Jézus miután magához hívja a könyörgő vakot, nem végez semmiféle gyógyítást, hanem csak azt mondja: „a hited meggyógyított téged”. Akadnak szakértők, akik ezt a szokatlan gyógyítási történetet hitelességét éppen azért tagadják, mert a gyógyítás maga, hitet dicsérő parabolává alakul.

Úgy gondolom, nem érti Jézus gyógyításait az, aki egyszerűen szabálytalan gyógyítói gyakorlatnak értelmezi Jézus gyógyító csodáit. Jézus tettei és szavai együtt hatnak. A nyilvános tömeg előtt végzett gyógyításai mindössze utcai tanításának előkészítői. A cselekedet és hatása a tömeg figyelmét egy elméleti problémára irányítja, a Jézusban vetett hit gyógyító erejére. Ennek a tanításnak az elmélyítésére igen nagy szüksége van a Jeruzsálemi események előtt.

A vakság bibliai fogalom, nem csak kelet egyik félelmetes szembetegség típusára utalt, hanem arra a tudati állapotra is, amely képtelen felismerni Jézusban az isteni küldöttet, és Jézus missziójában a megváltó szándékot. Az emberi személyekkel kapcsolatos vakság is életünk kísérője. Az indulatok, az előítéletek, a nézőpontbeli korlátok, az ideológiák, a vallási, vagy vallástalansági elfogultságok mind alkalmasak arra, hogy elvakítsanak egy-egy személlyel kapcsolatban. Manapság amikor a közéleti szereplőket a tetszés és a nemtetszés érzelmein keresztül ítélik meg sokan, nagy számban válunk áldozatává a személyekkel kapcsolatos vakságnak. A hitetlenség vaksága pedig egy egész lelki világot és motivációs rendszert tud elfedni előlünk. Azon túl, hogy egy személlyel kapcsolatban egyéni vagy kollektív igazságtalanság történik, az önmagukat vakságra kárhoztatottak, attól is megfosztják magukat, hogy olyan valakitől tanuljanak, aki értékesebb náluk.

A vak koldus története tehát valóban példázattá válik a Jeruzsálemi út elején, nyitányaként sok olyan történésnek, amelyek önmagukban is beszélnek. A szenvedés történetet ezért mindenki úgy olvassa, hogy közben vagy saját vakságával szembesül, vagy éppen ez a történet nyitja fel szemét egy másik világra, Jézus személyének isteni valóságára.  Rajtunk áll, hogy a vak koldus szerepét vállaljuk és gyógyultan távozunk a Jézussal történt személyes találkozásunkból, vagy örökre elzárjuk szemünket egy másik világtól, egy másik ember idáltól.

Dr. Benyik György