Szentháromság vasárnapja

Babits Mihály
HIMNUSZ A SZENTHÁROMSÁGRÓL

Hárman a fenség trónusán
ülnek az égi lakomán;
(mert a magányost a magány
nem vigasztalja igazán).

Mig örök szelleme szemét
magára szegzi az Atya,
fényének tükörére kép
vetődik: egy uj-önmaga.

S amint a kép megszületett,
az Egy nincs többé egyedül:
a Születetlen és Szülött
egymásnak társasan örül.

S a Szentlélek ez az öröm,
mely összeköt Atyát s Fiút;
s a Három együvé ömöl,
egy fő-fő Jóba összefut.

S annak ki sohse született,
illőn, és aki született,
s a Léleknek, oltárra-tett
szívvel zengjünk dicséretet!

EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

    Abban az időben:
    A tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: ,,Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!”

Ezek az evangélium igéi.

Szentháromság vasárnapja

Isten és a világ, nem ugyanazon a pályán mozog, nem ugyanazokat a törvényszerűségeket követi, sőt nem ugyanazokat az értékeket szeretné megvalósítani. A Biblia Istennek és a világnak a konfliktusát a bűnbeesés történetével indokolja. Feltételezi, hogy valamikor Isten és a világ között tökéletes harmónia létezett. Ezt követően azonban megbomlott az isteni rend a földön és ez megrontotta az Isten és ember, az ember és ember, valamint az ember és a természet viszonyát. Ezen viszonyok restaurálása kezdődött a törvényadással, folytatódott a prófétai figyelmeztetésekkel, és teljesedett be Jézus Krisztus eljövetelével.

A világ és az Isten, valamint a hívők és a nem hívők, radikális szembeállítása János evangéliumának sajátossága.

János evangéliumában, de másutt is az újszövetségi írásokban, a világ a bűn által átjárt társadalmat és a sátán hatalmában lévő emberiséget jelenti. Ebben a körben Isten igazsága és igazságossága nem jelenik meg. Jellemzője a gonoszság misztériuma. Legfeltűnőbbek benne azok az emberek, akik lázadnak Isten ellen. Egyben csalóka világ is ez, hiszen hallatlanul szilárdnak látszó törvényszerűségei gyakorta kevesek kiváltságát szolgálják és sokakat rabszolgasorshoz hasonló kiszolgáltatottságba taszítanak. Ezt a világot gonosz szellemek, alantas indulatok és érzések kormányozzák. Ez a társadalom akarati ellenállása miatt képtelen megérteni, Isten igazságosságát, Isten bölcsességét. Ennek a világnak a békéje az anyagi biztonság kérészéletű békéje.

Ha Isten és a világ viszonyát most nem a világ oldaláról, hanem Isten felől közelítjük meg, akkor a mai evangélium kiindulási pontja és kulcs mondata ennek a megközelítésnek: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát, adta oda érte.” Annak ellenére, hogy Isten elítéli ezt a világot, mégsem elveszíteni, hanem megmenteni akarja. Jézust csak az érti meg, aki felfedezi, Jézusnak sem országa, sem értékrendje, sem hatalma, sem tanítási módszerei, nem ebből a világból valók. Közte és az Isten között nincs szakadás, de ezért gyűlöli is őt a világ, mert benne semmi közös nincs a bűnös világgal. A világ mozgatórugója a gyűlölet, Isten és Jézus Krisztus mozgatója és pedagógiai elve a szeretet. Ez ugyan János evangéliumából annyira nem világos, de Jézus a bűnösöket is szereti, gyűlölőit is meg akarja váltani.

Jézus halálával vette el az ember bűnét, és megkezdett felépíteni követőivel egy új világot. Jézus megváltott világa és a bűnös világ harcban áll egymással. Annak ellenére, hogy Jézus feltámadása óta ennek a harcnak a kimenetele eldőlt, mégis a két világ közötti engesztelhetetlen harc ma is folytatódik. Radnóti Miklós jól fogalmazza meg a mi helyzetünket: „Még szomorú sem vagyok, megszoktam e szörnyű világot annyira, hogy már néha nem is fáj, – undorodom csak.”

A keresztényeknek pozitív küldetésük van a világba. Jézus Krisztus után a keresztényeknek is tanúságot kell tenni az igazságról. A tanúságtétel közben azonban számolnunk kell a világ ellenkezésével, gyűlöletével, értetlenségével, sőt az üldözésével is. A világban az emberi viszonyok mindig a hatalmasok és elnyomottak, erősek és kiszolgáltatottak viszonyában értelmezendők. Az isteni személyek közötti párbeszéd, sohasem a nagyobb és kisebb közötti párbeszédet jelenti. Az isten személyek, az Atya, a Fiú és a Szentlélek közötti párbeszéd egyenlők közötti párbeszéd, nem a bűnösök harcával és vetélkedésével megterhelt párbeszéd, hanem a szerető személyek egymás felé fordulása. Ezért Jézus követőinek a Szentháromság életét kell megérteniük, ha azt a világot akarják építeni, amit Isten akart.

Dr. Benyik György