Adventi lelkigyakorlat – I. elmélkedés

Kedves Testvérek!

Az idei advent más, mint a megszokottak. A járványhelyzet miatt nem tudunk személyesen találkozni a templomban. Mégsem szeretném, ha az adventi készület egyik jelentős eleme, a lelkigyakorlat teljesen elmaradna, ezért úgy döntöttem, hogy kihasználva a technika adta lehetőséget, írásban adom közre Kallós Péter atya adventi gondolatait.

Fogadják szeretettel!

Miért van Advent?

Réges régen az ember saját hibájából elveszítette Isten barátságát, és ami már nem volt az övé, nem adhatta tovább leszármazottainak. Saját erejéből nem is volt képes ezt helyreállítani. Isten viszont megígérte, hogy jóváteszi, amit az ember elrontott. Mihez lehetne ezt hasonlítani? Képzeljük el, hogy valaki mérgében összetör egy értékes vázát; ez időben 1-3 másodperc. Utána megbánhatja, de attól a kár még nem áll helyre. Összesöpörni a cserepeket, több tubus pillanatragasztót venni, nekiállni ismét összeragasztani: ez sok idő, és költség. És a végeredmény? Képzeljük magunk elé: egyáltalán nem olyan szép, mint volt eredetileg; látszik rajt a rengeteg apró törésnyom. Ehhez lehetne hasonlítani az ember helyzetét: gyorsan elrontotta az Istennel való szép viszonyát, és ezt helyreállítani sok időbe telt. Sőt, tökéletesen nem is állt helyre a teremtéskori állapot, hiszen a rosszra hajló természet sajnos megmaradt. Advent azt jelenti: jövetel, az Úr jövetele (annak várása).

Jézus Krisztus négyféle eljövetele

Jézus Krisztusnak négyféle eljöveteléről szoktunk beszélni:
1. Eljött testben a világba (Karácsonykor ünnepeljük a születését).
2. Eljön hozzánk életünk folyamán a szentségekben, különösen az Oltáriszentségben (legalábbis eljönne, csak éppen az emberek többsége nem hajlandó Őt befogadni).
3. Eljön mindenkihez a halála pillanatában (mint Bíró; amíg valaki él, addig van irgalom, a halál pillanata után már csak ítélet – sokak számára rettenetes).
4. Eljön egyszer dicsőségben, és az egész teremtett világ megújulásakor látványos lesz örökké tartó hatalma (ennek időpontját és pontos módját NEM tudjuk, de mindenki részese lesz; csak az a kérdés, melyik oldalon, az áldottak vagy az átkozottak között – ez egyedül attól függ, ki mennyire hajlandó Istenben bízni, és ezért Neki engedelmeskedni). 

Adventi készületek

A mi földrészünkön Adventkor tél van: sötét, hideg, nyirkos, szomorú idő. Ez is jelzi, milyen sokszor az Isten nélkül élő vagy a Megváltás előtti ember lelkivilága. Ahogy gyújtjuk egymás után a koszorún a gyertyákat, úgy lesz több a fény: vagyis ahogy a Kinyilatkoztatás története közeledik Jézus születéséhez, úgy lesz több a lelki világosság is.

Régen Adventben a családok esténként összejártak: kitettek egy képet a szállást kereső Szent Családról, és együtt énekeltek, imádkoztak, beszélgettek, megvendégelték egymást. Egyes vidékeken máig megvan ez a szép hagyomány. Itt és most, 2020 decemberében a járványhelyzet miatt korlátozottak a lehetőségek. De a hosszúra nyúló sötét esték adnak alkalmat arra, hogy legyen elcsendesedés, imádság, elmélkedés, Szentírás-olvasás. Sajnálatos, amikor a készület csak a díszítésről, dekorációról, ajándékvásárlásról szól; hiába a külsőség, ha belül továbbra is sötét és hideg van! Hányan tisztulnak meg a szentgyónás fürdőjében adventkor, hogy a tiszta lelkükben Isten jól érezhesse magát? Sajnos egyre kevesebben. Pedig: „Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, önmagunkat vezetjük félre, és nincs bennünk igazság. Ha megvalljuk bűneinket, akkor mivel jó és igazságos, megbocsátja bűneinket, és minden igazságtalanságtól megtisztít minket.” (1Jn 1 8-9.) Persze nem könnyű az első lépést megtenni, de ha sikerül, mindennél többet ér a megtisztult lélek. Nem csak azért, mert az üdvözülés feltétele, hanem már most is más látószöget ad.

Advent (hasonlóan a Nagyböjthöz) előkészületi, megtisztulási idő. Az első és nélkülözhetetlen megtisztulást már említettük: a szentgyónás elvégzése. De ezen kívül fontos még egyéb jó cselekedeteket is tenni. Isten a legnagyobb jót tette velünk a Megváltással; ebben próbáljuk utánozni lehetőségeinkhez mérten. Gyerekeknél volt olyan szép szokás: minden jó cselekedet végzésekor egy szalmaszálat tettek a kis játék-jászolba, vagy kiszíneztek egy képet az adventi naptáron. Apropó, adventi naptár: elterjedt változat gyerekek számára, hogy minden napra van bent egy darab csoki vagy cukor, és ahogy fogy, úgy közeledik Karácsony. A kereskedelmi ügyesség már felnőttek (elsősorban férfiak) számára is készített ilyet rekeszes sör változatban. Természetesen lehet ilyenekkel élni az Adventben, de ne csak erről szóljon; habár semmiféle kötelező böjt NINCS előírva, mégis önként vállalt jó cselekedetek, lemondások szükségesek, mert ezek edzik meg a testet és lelket, nem a dőzsölés! Sokszor elvész a Karácsony lényege, amikor már október közepétől kint vannak a karácsonyi díszek, szólnak a zenék; mindennek megvan a maga ideje! Jézus születését december 24-én este kezdi az Egyház, nem korábban. Az még érthető, hogy előtte pár héttel vannak a karácsonyi vásárok (járványmentes időben), de látjuk, hogy ennél jóval korábban is elkezdik már. Félő, hogy így elveszíti a „varázsát”.

Hogy milyen lesz a saját személyes Adventünk, tőlünk függ. Aki kitárja szívét, lelkét Isten felé, az kap bőven kegyelmet, segítséget. Így kívánom, hogy sikerüljön lélekben elmélyülni, elcsendesedni ezeken a téli estéken. Az imák és jó cselekedetek mind-mind visszahatnak arra, aki végzi őket. Szeretettel foglalok imáimba én is minden kedves olvasót, abban a reményben, hogy az adventi vasárnapokon is találkozunk a templomban (minden vasárnap az Úr napja), és Karácsonykor (úgy, ahogyan majd a járványügyi intézkedések lehetővé teszik) örömmel tudjunk énekelve ujjongani a Megváltó születésének!

Jó készületet kívánva: Kallós Péter  

A második elmélkedést itt olvashatja:
https://www.szentlaszlotemplom-sarbogard.hu/?p=579